A múzeum bemutatja Eötvös Loránd személyes hagyatékát és laboratóriumi eszközeit, alkotásait, valamint az Eötvös inga utáni kor geofizikai kutatóeszközeinek műszaki gyűjteményét.
A múzeum 2024. április 10-től technikai okok miatt zárva tart.
Kétdimenziós virtuális bemutató
Háromdimenziós virtuális bemutató
Az Eötvös Loránd Emlékgyűjtemény a maga nemében egyedülálló: bemutatja Eötvös Loránd személyes hagyatékát és laboratóriumi eszközeit, alkotásait, az Eötvös-inga utáni kor geofizikai kutatóeszközeinek műszaki gyűjteményét (1936-tól kezdődően), valamint általában a magyar geofizika második világháború utáni tevékenységének érdekesebb emlékeit.
A gyűjteménynek része az az Eötvös Loránd által 1908-ban, német nyelven írt, kéziratban fennmaradt pályamunka, amely elnyerte a Göttingeni Egyetem Beneke-díját. Ez a dokumentum, egy Pekár Dezső által angol nyelven szerkesztett ismertető füzettel együtt 2015-ben felkerült az UNESCO világemlékezet listájára.
Báró Eötvös Loránd a pesti egyetem (ma Eötvös Loránd Tudományegyetem) fizika professzoraként a XIX. század utolsó évtizedeiben kezdte el a Föld gravitációs terének vizsgálatát. Hosszú évek elméleti és kísérleti munkájának eredményeként megalkotta később híressé vált torziós ingáját, az Eötvös-ingát, amely rendkívüli pontosságával évtizedekkel előzte meg korát és a későbbiekben az első olyan műszernek bizonyult, amellyel a Föld mélyének szerkezetét és az azokban rejtőző nyersanyagokat, elsősorban a kőolajat és a földgázt sikerrel lehetett kutatni.
Eötvös Loránd gravitációs kutatásai és az Eötvös-inga olyan nemzetközi sikert arattak, hogy a tudományos világ javaslatára 1907-ben a magyar kormány a tudós professzor számára egy külön kutatóintézetet alapított. Ez az intézet (az egykori Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, röviden ELGI, az MBFSZ elődintézménye) őrizte meg a XX. század viharai során Eötvös Loránd személyes hagyatékának és laboratóriumi eszközeinek jelentős részét. A megőrzött hagyatékot hosszabb-rövidebb ideig többször is bemutatták, első állandó kiállítása Tihanyban a bencés kolostorban, majd az intézet földmágneses obszervatóriumának épületében volt az 1980-as 1990-es években.
Az ELGI vezetése a hagyatékot a XX. század utolsó éveiben hivatalos gyűjteménybe szervezte „Eötvös Loránd Emlékgyűjtemény” néven és kialakította végleges bemutatóhelyét, amelyet 1998-ban nyitottak meg a nagyközönség számára, és amely azóta is látogatható.
