A projekt fontosabb feladatai, célkitűzései
Az Európai és Afrikai kontinentális lemezek kapcsolata a Föld történetének különböző szakaszaiban nagyon sokat változott. A variszkuszi orogén után lassan kinyílt a Tethys-óceán egyik, majd másik ága is. A Tiszai-egység a mezozoikum kezdeti szakaszában leszakadt az Európai-lemezről. A Tiszai-egység jelenlegi ismereteink szerint 3, de lehet, hogy 4 szerkezeti alegységre tagolódik, amelyek a kréta időszaki takaróképződési (orogén) folyamat során kerültek egymás mellé. Hogy hogyan és mikor, milyen erők hatására, erről mindeddig csak nem bizonyított elvi modellek születtek.
A projekt eredményei
A projekt során két hazai tanulmányút és két Ausztriába irányuló tanulmányút valósult meg. A hazai tanulmányutak során az osztrák partnereket elkalauzoltuk a Mecsek és a Villányi-hegység mezozoos feltárásaihoz. A cél a Tiszai-egység mezozoos rétegsorának és az Északi-Mészkőalpok mezozoos rétegsorának összehasonlítása volt. Ennek segítségével meg lehetne állapítani, hogy a két különböző tektonikai egység mikor vált szét, mikor indult meg az eltávolodásuk.
A projekt időtartama alatt két kiutazás valósult meg, melyek során a Gail-völgyi Alpok és a Dráva-vonulat tanulmányozására került sor. Az összehasonlítás során a képződmények között azonosságokat és különbségeket sikerült megállapítani. A két terület egymás mellettiségének alátámasztására nehéz bizonyítékot találni, a képződmények hasonló fáciese ugyanis nem biztosan jelzi az azonos képződési helyet, inkább csak azt, hogy az azonos fáciesű képződmények azonos vagy hasonló paleo-körülmények (éghajlat, vízmélység, morfológia) között képződtek. Vizsgáltuk a Mecseki-típusú atollhoz hasonló képződmények nyomait, ami az Alpokban is felfedezhető, de a vulkáni képződmények atoll jellege ennyire kifejezetten nem állapítható meg. Az osztrák kollégák a bejárások során azt a következtetést vonták le, hogy a Mecsek és a Villányi-hegység területe átmeneti, ill. összetett terület, amelyben a Tiszai-egység jellemzői mellett a Pelsói-egységre jellemző képződmények is előfordulnak.
A projekt során felmerült egy közös igény arra, hogy a fáciesében és közettani jellemzőiben azonos képződmények nevét egységesíteni kellene. Nagy probléma ugyanis Európa szerte, hogy a formációkat földrajzi nevek alapján nevezik el, általában tekintet nélkül arra, hogy vele azonos képződménynek már van neve akár egy országon belül is. Vannak emblematikus képződmények (pl. a Wettersteini Mészkő), aminek a nevét átvettük az alpi nevezéktanból. Ezek segítségével sokkal könnyebben párhuzamosíthatók a rétegsorok. Törekedni kellene rá, hogy az azonos képződmények nevezéktanát egységesítsük.
A projekt eredményei beépültek részben Dr. Császár Géza regionális földtani egyetemi előadásaiba (ELTE Általános Földtani tanszék), részben Hans-Jürgen Gawlick Leobeni Egyetemen tartott előadásaiba. Hans-Jürgen Gawlick és Sigrid Missoni Budapesten és Pozsonyban is tartott előadást, amelybe beépültek a szakmai eredményeink is.
A projektben résztvevő szakemberek a kölcsönös ismeretátadásnak köszönhetően határon túli földtani és korrelációs ismeretekkel gazdagodtak, továbbá módszertani ismereteik is gyarapodtak a conodonta vizsgálatokhoz szükséges eredményes oldási technológia terén.
Projekt eredményeit bemutató publikációk:
Császár G. 2017: Comparison of the Darwin Atoll and the Mecsek Type Reef (or Atoll). Journal of Earth Sciences 2, 44–68. ISSN 2372-5176
Császár G. 2017: Comparison of the Darwin atoll and the Mecsek type reef. Berichte der Geologischen Bundesanstalt (ISSN 107-8880), Band 120, Wien, p. 56.
Császár G., Piros O. 2017: Facies distribution of the Jurassic and lowermost Cretaceous formations within the Pelso and the Tisza Units (Hungary). Jurassica XIII. Jurassic Geology of Tatra Mts. Abstract and Field Trip Guide Book Koscielisko, p. 15. ISBN 978-83-7863-650-2
