Magyarországon bányászati tevékenységet végezni csak a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) , a Bt. végrehajtásáról kiadott 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (Vhr.) és más kapcsolódó jogszabályok előírásai szerint szabad. A bányászati tevékenység (Bt. 49. § 4. pont) engedélyköteles tevékenység.
A bányabezárási és a mezőfelhagyási műszaki üzemi tervet a bányafelügyelet hagyja jóvá. Az eljárásért a bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról és egyéb eljárási költségekről, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 78/2015. (XII. 30.) NFM rendelet szerinti eljárási díjat kell fizetni.
A kitermelés befejezésekor a bányabezárásra, a szénhidrogén mező felhagyására kidolgozott műszaki üzemi terv elbírálása során vizsgálni kell a megszűnt bánya föld alatti térségeinek és egyéb közcélra hasznosítható létesítményeinek, illetve a felhagyott szénhidrogéntelepnek más célú hasznosítási lehetőségét is. Ennek során figyelemmel kell lenni a meddőhányó(k) hasznosítására és megszüntetésére (Bt. 42. § (1) bekezdés).
A hasznosításra nem kerülő föld alatti bányatérséget olyan állapotban szabad felhagyni, hogy az sem a környezetre, sem a felszínre veszélyt ne jelentsen (Bt. 42. § (2) bekezdés).
A föld alatti bányatérségek és egyéb bányászati létesítmények más célú hasznosítására készített műszaki tervet a bányafelügyelet engedélyezi, és annak végrehajtását a bányafelügyelet ellenőrzi (Bt. 42. § (3) bekezdés).
A bányafelügyeletnek a (3) bekezdésben meghatározott engedélyében az érdekelt önkormányzat hozzájárulása alapján intézkednie kell a közüzemi vízellátást szolgáló létesítmények megszüntetéséről vagy közérdekből történő további üzemeltetéséről (Bt. 42. § (4) bekezdés).
A bánya bezárása (megszüntetése), a mező felhagyása és a tájrendezés befejezése tervezhető a kitermelésre készített műszaki üzemi tervben (Vhr. 14. § (3) bekezdése) vagy külön e célra kidolgozott műszaki üzemi tervben (Vhr. 26. § (1) bekezdés).
A bánya bezárására (megszüntetésére), a mező felhagyására készített műszaki üzemi tervnek tartalmaznia kell (Vhr. 26. § (2) bekezdés):
a) a bányabezárás, mezőfelhagyás környezetre gyakorolt hatásának vizsgálatát;
b) a külszín, valamint a felszín alatti vizek, természeti értékek megóvására szolgáló műszaki-biztonsági intézkedéseket;
c) a tájrendezés befejezésére tervezett intézkedéseket és ezek ütemezését;
d) a más célú hasznosításra alkalmas bányászati létesítmények, berendezések és föld alatti bányatérségek ismertetését;
e) a bányabezárás (megszüntetés), mezőfelhagyás során megszüntetésre, lebontásra tervezett létesítmények, berendezések ismertetését;
f) a bányabezárást (megszüntetést), mezőfelhagyást követően még várható bányakárok megelőzésére, elhárítására, enyhítésére, megtérítésére, valamint a természet- és
környezetvédelmi, vízvédelmi kötelezettségek végrehajtására vonatkozó ütemtervet és az esetleg szükséges figyelőrendszer meghatározását;
g) a közüzemi vízellátást szolgáló létesítmények megszüntetésére vagy közérdekből történő további üzemeltetésére készített javaslatot;
h) a meddőhányók hasznosításával, megszüntetésével kapcsolatos intézkedéseket;
i) a feleslegessé vált ipartörténeti jelentőségű berendezések és dokumentumok jegyzékét és a megőrzésükre vonatkozó javaslatot.
A tervben javaslatot kell adni a környezetet nem veszélyeztető más célú hasznosításra, és meg kell adni a (2) bekezdés e)-h) pontjaiban előírt feladatok ütemezését. Az i) pontban előírt jegyzéket a bányászati országos gyűjtőkörrel rendelkező iparági múzeumoknak meg kell küldeni, és térítésmentesen felajánlani (Vhr. 26. § (3) bekezdés).
A műszaki üzemi tervhez mellékelni kell (Vhr. 26. § (4) bekezdés):
a) a bányaföldtani dokumentációk jegyzékét;
b) a visszahagy ásványvagyonról készített kimutatást (Bt. 25. § (2) bekezdés);
c) a föld alatti bányatérségek és egyéb bányászati létesítmények más célú hasznosítására készített műszaki tervet;
d) a bánya megszüntetési állapotát tükröző bányatérképet;
e) a környezetvédelmi térképet;
f) a külön jogszabályban előírt környezetvédelmi engedélyt;
g) a Vhr. 13. § (2) bekezdése szerinti okiratot, ha a bányabezárás során végállapoti rézsűk és bányatalp kialakításának kivételével ásványi nyersanyag kitermelést is
terveznek.
A kitermelés befejezésekor a bánya bezárására (megszüntetésére), a mező felhagyására készített műszaki üzemi terv, valamint a bányászati létesítmények felhagyásáról, lebontásáról szóló bejelentések [Vhr. 18. § (4) bek.] elbírálása során a bányafelügyelet köteles vizsgálni a feleslegessé vált ipartörténeti jelentőségű gépek, berendezések, létesítmények és dokumentumok megőrzésének lehetőségeit (Vhr. 26. § (5) bekezdés).
A feltárt ipartörténeti jelentőségű tárgyi emlékek értékesítése esetében a bányászati emlékek gyűjtésére és őrzésére alapított múzeumokat elővásárlási jog illeti meg (Vhr. 26. § (6) bekezdés).
A megszűnt föld alatti bánya nyitvamaradó térségének más célú hasznosítása a hatóság által - a külön jogszabályban meghatározottakon túlmenően - akkor engedélyezhető (Vhr. 26. § (7) bekezdés), ha
a) a bányavállalkozó a más célú hasznosítással érintett bányatérséggel kapcsolatban végrehajtotta a bányabezárás műszaki üzemi tervében előírt kötelezettségeit;
b) a bányavállalkozó a bányászati tevékenységgel okozott bányakárt megtérítette, és a környezeti, természeti kárt helyreállította, kivéve, ha ezeket a hasznosító átvállalta;
c) a hasznosító biztosítékot ad a nyitvamaradó bányatérséggel összefüggésben bekövetkező bányakárok megtérítésének fedezetére.
A más célra hasznosított föld alatti bányatérségek felhagyását a bányafelügyelet engedélyezi. Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a föld alatti bányatérségek felhagyására vonatkozó műszaki tervet (Vhr. 26. § (8) bekezdés).
